Foglaljuk össze, mi volt eddig. Az első részben az alapokat néztük meg, utána jött a bejegyzésekről és megjegyzésekről szóló rész, harmadikként az email, negyediknek a nyelvi és időformázások, végül az előző cikkben a blog keresőkben történő megjelenését szabályozó beállításokat tekintettük át. Nem kis munka van mögöttünk, és még nincs vége: az utolsó előtti menüt, a nem túl informatív nevű Egyéb beállításokat is vegyük végig!
Importálás és biztonsági mentés pont alatt a blog tartalmával kapcsolatos akciókat intézhetjük.
Tartalom (oldalak, bejegyzések és megjegyzések) két gombot kínál: Tartalmak importálása és Tartalmak biztonsági mentése. Mindkettő elég informatív: az elsővel importálhatjuk a már mentett tartalmakat, így ha szükségünk van a blogunk költöztetésére, vagy elvesztek a régebbi adatok, használjuk ezt. Minél több tartalmat kell betöltenie, annál lassabb a folyamat. Kérhetjük, hogy automatikusan tegye közzé az importált tartalmakat, vagy mentse vázlatnak. A már meglévő bejegyzések sem vesznek el, az importálás során a Blogger szinkronizálja a két tartalmat. A másik lehetőség ezt a mentett tartalmat állítja elő, vagyis készít egy teljes biztonsági mentést mindent bejegyzésről, megjegyzésről és oldalról. Különféle RSS-olvasókkal ez később megnyitható, így ha szükségünk van egy teljes, csak tartalmi másolatra, például archiválási célokból, sokat segít. A szűken vett tartalom mellett másolatot készít a teljes sablonról, és menti az aktuális beállításainkat is, hogy később (az importálás segítségével) helyreállítható legyen a teljes oldal.
TIPP: Komolyabb változtatások előtt érdemes egy teljes biztonsági mentést készíteni. Ezzel megelőzhető, hogy minden elszálljon.
Blog törlése szintén csak egy lehetőséget tartalmaz: azt, amit a neve is mond.
Blog eltávolítása menüelemen belül a Blog törlése linkre kattintva törölhetjük a blogot. Megerősítést kér, hogy biztosan törölni szeretnénk, illetve figyelmeztet, hogy előtte talán készítsünk egy teljes biztonsági mentést (ha szükségünk lenne rá). 90 napos határidő van a törölt blog visszaállítására, így ha véletlenül töröltük, mert elnéztük a címet, 90 napig visszavonhatjuk a döntést. Utána a blog véglegesen törlődik.
TIPP: Régebben a Google nem tette lehetővé, hogy a már törölt blogok nevét újra felhasználjuk, most úgy tűnik, mégis lehetséges egy régi, törlődött oldal nevét és URL-címét új blogokhoz rendelni.
Webhelyhírcsatorna résznél az oldal feed olvasókban és hírgyűjtőkben történő megjelenítését szabályozhatjuk. Ez további haladó technikáknál használható. Négy menü található itt, a hírcsatorna engedélyezése (és megjelenési formája), a külső feed-URL beállítása, a bejegyzésfeed lábléce és a cím- és mellékletlinkek engedélyezése.
Blog hírcsatornájának engedélyezése nem csak igen/nem kérdést kínál, hanem azt is beállíthatjuk, mekkora részt szeretnénk szindikálni. (Ez röviden annyit tesz, mekkora részt engedünk, hogy az RSS-hírfolyamban megjelenjen. Ezt használja a Google blogkeresője, a Google kereső első körben és az oldaltérkép is. Ez fog megjelenni a feed olvasókban is.) A Teljes a teljes tartalmat engedi, az Ugrásig csak az ugrólinkig (erről részletesebben ebben a bejegyzésben olvashatsz), a Rövid pedig az első 400 karakterig (whitespace karakterek nélkül) veszi figyelembe a tartalmat. A Semelyik egyáltalán nem engedi a szindikálást (emiatt egyes keresőkből ki is maradhat az oldaunk!), az Egyéni pedig lehetőséget biztosít, hogy a bejegyzések, megjegyzések, sőt, a bejegyzéshez kapcsolódó (és ott megjelenített) megjegyzések szindikálását is kedvünkre szabhatjuk személyre.
TIPP: A legtöbb esetben hagyjuk az alapbeállításon, és maradjon Teljes, de az Ugrásig beállítással és az ugrólinkek ügyes használatával is kiváló eredményeket érhetünk el. Figyelemfelkeltő, jó bevezető esetén kiváló látogató-csalogató feed-bejegyzéseink lehetnek (erre mondja az angol, hogy "click-bait").
TIPP: Ha nagyon hosszú bejegyzéseink vannak, és gyakran frissítünk, például egy blogregény esetén, megfontolandó a Rövid beállítás használata is.
Hírcsatorna-átirányítási URL-cím mező kitöltésére akkor van szükségünk, ha egy feed-szolgáltatónál regisztráltuk a blogunkat. Erre akkor lehet szükségünk, ha megfelelő statisztikákat szeretnénk kapni a látogatóinkról, vagy speciális lehetőségeket ajánlunk fel a rendszeres olvasóinknak, mint hírlevél-feliratkozás. Ha nem tudjuk, hogyan kéne ezeket beállítani, egyelőre hagyjuk üresen.
TIPP: annyira nem fontos menüpont, és a blog saját statisztikája meg a Rendszeres olvasók modul nagyjából kiváltja.
Bejegyzésfeed lábléce a feed tartalmak után jelenik meg. Itt tehetünk közzé reklámokat (ha szeretnénk), önálló aláírást, promózhatjuk más blogjainkat vagy megköszönhetjük a dizájnerünk munkáját.
TIPP: Csak akkor jelenik meg, ha a hírcsatorna Teljes módra van kapcsolva.
Címlinkek és mellékletlinkek engedélyezése alapból ki van kapcsolva, de beállíthatjuk magunknak. Ebben az esetben minden bejegyzés beállításainál az addig Állandó link felirattal ellátott link doboz megváltozik: megmarad a permalink opció, de megváltoztathatjuk a címlinket és mellékletlinkeket is csatolhatunk. Előbbi akkor hasznos, ha a bejegyzések címére kattintva nem a saját bejegyzésünket szeretnénk látni (ki tudja, miért: például kritikát írtunk egy blogról vagy egy termékről, és ezt a linket így szeretnénk reklámozni), hanem az adott URL-re átirányítást. Fontos, hogy ebben az esetben legyen egy opció, mondjuk egy továbbolvasást segítő ugrólink, amivel az egész bejegyzést megnyithatjuk. Még akkor is, ha a főoldalon megjelenik a teljes tartalom, különben a megjegyzésekhez vagy a megosztási lehetőségekhez nem férnek hozzá az olvasóink.
A második lehetőség akkor jön jól, ha nem szöveges alapú médiát, hanem videókat, podcastokat is megosztunk a bejegyzések részeként. Igen, a Blogger lényegében rádióblogként is működtethető! Egyetlen probléma van ezzel, mégpedig az, hogy a speciális formátumok nem jelennek meg a hírolvasókban: ilyenkor jönnek jól ezek a mellékletlinkek. Ezek segítségével a feed olvasók képesek érzékelni a kiegészítő tartalmakat és lejátszani azokat. Ha valaha beágyaztunk ilyen tartalmat, vagy tervezünk megosztani, ne habozzuk a beállítást "Igen"-re változtatni! Később az egyes bejegyzéseknél tudjuk beállítani a részleteket.
TIPP: Ha főképp saját, szöveges tartalmunk és legfeljebb képeink vagy YouTube beágyazott videóink vannak, mindez nem szükséges.
OpenID pont alatt megtekinthetjük a saját OpenID-címünket.
Saját OpenID URL-címed menü csak egy kis segítség, hogy mi a bloghoz kapcsolódó OpenID-címünk. Ennek segítségével más blogokon (nem feltétlenül Google-blogokon, hanem sok más, pl. Wordpress oldalakon) is tudunk kommentelni a blogunk nevében. Tehát ha nem szeretnénk Kis Lucaként megjelenni, jobban tetszik a "Fantasztikus Unikornis Design Blog" név a kommenteknél, ennek segítségével megtehetjük.
Felnőtteknek szóló tartalom menüben meghatározhatjuk, van-e olyan tartalmi elem, amit tizennyolc éven aluliaknak nem ajánlott megtekinteni.
18 éven felülieknek szánt tartalom? "Igen" vagy "Nem". Ha van, egy figyelmeztető üzenet fog felugrani először. Ezt a Google és egyéb keresők is tudják, tehát az így címkézett blogokat eltávolítják a szűrt keresési listáikról (hiszen nem véletlenül szűrik azokat, gyerekek ne keressenek pornóra). Ettől függetlenül a Blogger rendszere engedi a korhatáros tartalmak megosztását.
Google Analytics menüpont az utolsó. Itt GA-azonosítót rendelhetünk a blogunkhoz.
Google Analytics-alapú internetestulajdon-azonosító pontban megadhatjuk a Google Analytics azonosítónkat – már ha van. Ennek segítségével a nevezett szolgáltatás részletes adatokat gyűjthet a blogunk látogatóiról, összetett statisztikákat készíthetünk, monitorozhatjuk, kik milyen eszközről, honnan, milyen korcsoportból stb. nézték az oldalunkat. Sőt, ennél jóval többet tud! Olyan részleteket is kicsikarhatunk belőle, hogy mely oldalakat látogatták szívesen, hol kapcsolódtak be a legtöbben, honnan hagyták el a blogot, vagy melyik oldalról kattintottak szívesen másik bejegyzésre.
TIPP: Marketing szempontból mindez nagyon hasznos, de egy átlagos blogregényhez vajmi keveset ad. Bár remek kimutatásokat lehet készíteni, és láthatjuk, melyik fejezet vonzotta a legkevesebb embert, vagy melyik volt a legnépszerűbb. Esetleg hol ment el a kedve mindenkinek annyira, hogy inkább kilépett.
Beállítások menü használata: egyéb
Tartalom (oldalak, bejegyzések és megjegyzések) két gombot kínál: Tartalmak importálása és Tartalmak biztonsági mentése. Mindkettő elég informatív: az elsővel importálhatjuk a már mentett tartalmakat, így ha szükségünk van a blogunk költöztetésére, vagy elvesztek a régebbi adatok, használjuk ezt. Minél több tartalmat kell betöltenie, annál lassabb a folyamat. Kérhetjük, hogy automatikusan tegye közzé az importált tartalmakat, vagy mentse vázlatnak. A már meglévő bejegyzések sem vesznek el, az importálás során a Blogger szinkronizálja a két tartalmat. A másik lehetőség ezt a mentett tartalmat állítja elő, vagyis készít egy teljes biztonsági mentést mindent bejegyzésről, megjegyzésről és oldalról. Különféle RSS-olvasókkal ez később megnyitható, így ha szükségünk van egy teljes, csak tartalmi másolatra, például archiválási célokból, sokat segít. A szűken vett tartalom mellett másolatot készít a teljes sablonról, és menti az aktuális beállításainkat is, hogy később (az importálás segítségével) helyreállítható legyen a teljes oldal.
TIPP: Komolyabb változtatások előtt érdemes egy teljes biztonsági mentést készíteni. Ezzel megelőzhető, hogy minden elszálljon.
Blog törlése szintén csak egy lehetőséget tartalmaz: azt, amit a neve is mond.
Blog eltávolítása menüelemen belül a Blog törlése linkre kattintva törölhetjük a blogot. Megerősítést kér, hogy biztosan törölni szeretnénk, illetve figyelmeztet, hogy előtte talán készítsünk egy teljes biztonsági mentést (ha szükségünk lenne rá). 90 napos határidő van a törölt blog visszaállítására, így ha véletlenül töröltük, mert elnéztük a címet, 90 napig visszavonhatjuk a döntést. Utána a blog véglegesen törlődik.
TIPP: Régebben a Google nem tette lehetővé, hogy a már törölt blogok nevét újra felhasználjuk, most úgy tűnik, mégis lehetséges egy régi, törlődött oldal nevét és URL-címét új blogokhoz rendelni.
Webhelyhírcsatorna résznél az oldal feed olvasókban és hírgyűjtőkben történő megjelenítését szabályozhatjuk. Ez további haladó technikáknál használható. Négy menü található itt, a hírcsatorna engedélyezése (és megjelenési formája), a külső feed-URL beállítása, a bejegyzésfeed lábléce és a cím- és mellékletlinkek engedélyezése.
Blog hírcsatornájának engedélyezése nem csak igen/nem kérdést kínál, hanem azt is beállíthatjuk, mekkora részt szeretnénk szindikálni. (Ez röviden annyit tesz, mekkora részt engedünk, hogy az RSS-hírfolyamban megjelenjen. Ezt használja a Google blogkeresője, a Google kereső első körben és az oldaltérkép is. Ez fog megjelenni a feed olvasókban is.) A Teljes a teljes tartalmat engedi, az Ugrásig csak az ugrólinkig (erről részletesebben ebben a bejegyzésben olvashatsz), a Rövid pedig az első 400 karakterig (whitespace karakterek nélkül) veszi figyelembe a tartalmat. A Semelyik egyáltalán nem engedi a szindikálást (emiatt egyes keresőkből ki is maradhat az oldaunk!), az Egyéni pedig lehetőséget biztosít, hogy a bejegyzések, megjegyzések, sőt, a bejegyzéshez kapcsolódó (és ott megjelenített) megjegyzések szindikálását is kedvünkre szabhatjuk személyre.
TIPP: A legtöbb esetben hagyjuk az alapbeállításon, és maradjon Teljes, de az Ugrásig beállítással és az ugrólinkek ügyes használatával is kiváló eredményeket érhetünk el. Figyelemfelkeltő, jó bevezető esetén kiváló látogató-csalogató feed-bejegyzéseink lehetnek (erre mondja az angol, hogy "click-bait").
TIPP: Ha nagyon hosszú bejegyzéseink vannak, és gyakran frissítünk, például egy blogregény esetén, megfontolandó a Rövid beállítás használata is.
Hírcsatorna-átirányítási URL-cím mező kitöltésére akkor van szükségünk, ha egy feed-szolgáltatónál regisztráltuk a blogunkat. Erre akkor lehet szükségünk, ha megfelelő statisztikákat szeretnénk kapni a látogatóinkról, vagy speciális lehetőségeket ajánlunk fel a rendszeres olvasóinknak, mint hírlevél-feliratkozás. Ha nem tudjuk, hogyan kéne ezeket beállítani, egyelőre hagyjuk üresen.
TIPP: annyira nem fontos menüpont, és a blog saját statisztikája meg a Rendszeres olvasók modul nagyjából kiváltja.
Bejegyzésfeed lábléce a feed tartalmak után jelenik meg. Itt tehetünk közzé reklámokat (ha szeretnénk), önálló aláírást, promózhatjuk más blogjainkat vagy megköszönhetjük a dizájnerünk munkáját.
TIPP: Csak akkor jelenik meg, ha a hírcsatorna Teljes módra van kapcsolva.
Címlinkek és mellékletlinkek engedélyezése alapból ki van kapcsolva, de beállíthatjuk magunknak. Ebben az esetben minden bejegyzés beállításainál az addig Állandó link felirattal ellátott link doboz megváltozik: megmarad a permalink opció, de megváltoztathatjuk a címlinket és mellékletlinkeket is csatolhatunk. Előbbi akkor hasznos, ha a bejegyzések címére kattintva nem a saját bejegyzésünket szeretnénk látni (ki tudja, miért: például kritikát írtunk egy blogról vagy egy termékről, és ezt a linket így szeretnénk reklámozni), hanem az adott URL-re átirányítást. Fontos, hogy ebben az esetben legyen egy opció, mondjuk egy továbbolvasást segítő ugrólink, amivel az egész bejegyzést megnyithatjuk. Még akkor is, ha a főoldalon megjelenik a teljes tartalom, különben a megjegyzésekhez vagy a megosztási lehetőségekhez nem férnek hozzá az olvasóink.
A második lehetőség akkor jön jól, ha nem szöveges alapú médiát, hanem videókat, podcastokat is megosztunk a bejegyzések részeként. Igen, a Blogger lényegében rádióblogként is működtethető! Egyetlen probléma van ezzel, mégpedig az, hogy a speciális formátumok nem jelennek meg a hírolvasókban: ilyenkor jönnek jól ezek a mellékletlinkek. Ezek segítségével a feed olvasók képesek érzékelni a kiegészítő tartalmakat és lejátszani azokat. Ha valaha beágyaztunk ilyen tartalmat, vagy tervezünk megosztani, ne habozzuk a beállítást "Igen"-re változtatni! Később az egyes bejegyzéseknél tudjuk beállítani a részleteket.
TIPP: Ha főképp saját, szöveges tartalmunk és legfeljebb képeink vagy YouTube beágyazott videóink vannak, mindez nem szükséges.
OpenID pont alatt megtekinthetjük a saját OpenID-címünket.
Saját OpenID URL-címed menü csak egy kis segítség, hogy mi a bloghoz kapcsolódó OpenID-címünk. Ennek segítségével más blogokon (nem feltétlenül Google-blogokon, hanem sok más, pl. Wordpress oldalakon) is tudunk kommentelni a blogunk nevében. Tehát ha nem szeretnénk Kis Lucaként megjelenni, jobban tetszik a "Fantasztikus Unikornis Design Blog" név a kommenteknél, ennek segítségével megtehetjük.
Felnőtteknek szóló tartalom menüben meghatározhatjuk, van-e olyan tartalmi elem, amit tizennyolc éven aluliaknak nem ajánlott megtekinteni.
18 éven felülieknek szánt tartalom? "Igen" vagy "Nem". Ha van, egy figyelmeztető üzenet fog felugrani először. Ezt a Google és egyéb keresők is tudják, tehát az így címkézett blogokat eltávolítják a szűrt keresési listáikról (hiszen nem véletlenül szűrik azokat, gyerekek ne keressenek pornóra). Ettől függetlenül a Blogger rendszere engedi a korhatáros tartalmak megosztását.
Google Analytics menüpont az utolsó. Itt GA-azonosítót rendelhetünk a blogunkhoz.
Google Analytics-alapú internetestulajdon-azonosító pontban megadhatjuk a Google Analytics azonosítónkat – már ha van. Ennek segítségével a nevezett szolgáltatás részletes adatokat gyűjthet a blogunk látogatóiról, összetett statisztikákat készíthetünk, monitorozhatjuk, kik milyen eszközről, honnan, milyen korcsoportból stb. nézték az oldalunkat. Sőt, ennél jóval többet tud! Olyan részleteket is kicsikarhatunk belőle, hogy mely oldalakat látogatták szívesen, hol kapcsolódtak be a legtöbben, honnan hagyták el a blogot, vagy melyik oldalról kattintottak szívesen másik bejegyzésre.
TIPP: Marketing szempontból mindez nagyon hasznos, de egy átlagos blogregényhez vajmi keveset ad. Bár remek kimutatásokat lehet készíteni, és láthatjuk, melyik fejezet vonzotta a legkevesebb embert, vagy melyik volt a legnépszerűbb. Esetleg hol ment el a kedve mindenkinek annyira, hogy inkább kilépett.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése